üzlethelyiség kiadó budapest

Kiadó üzlethelyiség: 50 nm bérelhető üzlet

Budapest 6. kerület Andrássy út.

Ár: 20€/ nm hó-tól

Kiadó üzlet ID: retailPDS

Kiadó üzlethelyiség paraméterei

  • Kiadó üzlet bérleti díja:

  • Üzlet üzemeltetési költsége:

  • Bérelhető üzlet mérete:

  • 20 €

  • 5 €

  • 50 nm

  • Üzlet elhelyezkedése:

  • Minimum bérleti idő:

  • Épület építési éve:

  • földszinti üzlet

  • 3

  • 1882/2009

Kiadó üzlethelyiség Andrássy út: Párisi Nagyáruház

kiadó üzlethelyiség Andrássy úton található hétemeletes egykori Divatcsarnokot a 2007-2009 között zajló felújítás során alakították át és nyerte vissza régi pompáját. Ennek részeként az első emeleti Lotz-termet is gyönyörűen felújították, melynek falait Lotz Károly és Feszty Árpád által festett színpompás allegóriák díszítik.

Az épület földszintje és első emeletén találhatóak a kiadó üzlethelyiségek, míg a felsőbb szinteken irodáknak biztosítanak területet.

Az Andrássy úti lokáció népszerűsége töretlen a kiskereskedelmi bérlők körében. Az Opera közelsége, a luxus divatmárkák, a W Hotel megnyitása és a környék folyamatos fejlesztése révén folyamatosan látogatott környék a turisták által is.

 

111 éve nyílt meg a Párisi Nagy Áruház az Andrássy úton

Az Andrássy út 39. szám alatt álló Párisi Nagy Áruházat éppen 110 éve, 1911. március 3-án nyitották meg a nagyközönség előtt, miután előző, Rákóczi út 38. alatti épülete leégett, és az üzlet új helyre költözött. A Párisi Nagy Áruház új, luxust hirdető épülete azonban nagyobb és elegánsabb is lett, mint az elődje, és egészen a II. világháború végéig várta a vásárlókat.

Új, akkoriban rendkívül modernnek és biztonságosnak számító üzletközpont nyílt meg 110 évvel ezelőtt az Andrássy út 39. szám alatt: a Párisi Nagy Áruház. A Goldberger család birtokában lévő épület kialakítása a párizsi áruházak mintáját követte, és szinte minden megvásárolható volt benne. Az új épület tágas belső terekkel, széles lépcsőkkel épült meg, összesen öt lifttel. A gépészeti berendezések is modernek voltak, az áramszünetek idejére például külön generátorokat építettek be, és modern tűzvédelmi rendszereket alkalmaztak saját vízszivattyúval. 

Az áruház kialakítása a luxust sugallta, így a Zsolnay porcelánból készült díszítőelemek, a Róth Miksa-féle üvegablakok, az aranyozott lépcsőfeljáró, az üzletpolitika azonban más volt.  Alacsony árakra, egy terméken kevés haszonra, de nagy forgalomra törekedtek. Minden osztályon voltak 96 filléres termékek, csomagok, azaz ennyiért az adott osztályon lehetett venni valamit, sálat, kesztyűt, 6 poharat vagy adott hosszúságú kötelet, 96 fillérbe került egy kiló tarhonya vagy 25 deka vaj is.

„Ma nyílt meg az Andrássy-utnak egyik legnagyszerűbb látványossága, a Párisi Nagy Áruház a melynek palotája a Terézvárosi Kaszinó helyén épült, részben a régi épület fölhasználásával. A négyemeletes palota belseje impozáns képet mutat rendkívül célszerűen épült emeletsoraival és jól kihasznált és szebbnél-szebb holmival dúsan megrakott helyiségeivel. A mi az áruház berendezését illeti, ehhez fogható Budapesten nincs több. Már magában véve az, hogy az egész nagy palota egyetlen üzletnek a helyisége, olyan rendkívüli jelenség, a mely a nagyobb világvárosokban sem gyakori.”

Mindezekkel együtt azonban az épület és az áruház sorsa külön-külön is hányattatott volt. Maga a Párisi Nagy Áruház korábban is létezett, de másutt, a Rákóczi út 38. szám alatt, ám az ottani üzlet 1903. augusztus 24-én porig égett. A hatalmas tűz nemcsak a boltot, az árukészletet pusztította el, hanem átterjedt az egész épületre. A lakóknak az ablakból a tűzoltók által kifeszített ponyvára kellett kiugraniuk, de ez sajnos 12 embernek nem sikerült. Az áruház ugyan nem sokkal később kisebb területen újra megnyitott, de a tulajdonosok új helyet kerestek üzletüknek.

A választás az Andrássy út 39. szám alatt álló Terézvárosi Kaszinó épületére esett, amely 1884-ben épült Petschacher Gusztáv tervei szerint. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az épületet felújítják, ám 1909-ben azzal szembesültek a kivitelezők, hogy a négyszintes ház nagyon jelentős átépítésre szorul. Nem voltak megfelelők az alapok, és a felhasznált anyagok is hitvány minőségűek voltak. Ezért felújítás helyett a teljes elbontás és új épület építése mellett döntöttek. Az új ház építésénél tanultak a korábbi tűzesetből, így az épület vasbetonból készült, és betartották a tűzbiztonsági előírásokat is.

„Párisi Nagy Áruház megnyitása. A VI-ik ker. elöljáróság az újonnan épült Párisi Nagy Áruházban a tulajdonos Goldberger S. G. kívánságára megtartotta a tűzbiztonsági bejárást avégböl, hogy az immár megnyitásra kész áruház megfelel-e a tűz és közbiztonság követelményeinek. A helyszínen megjelentek Eszláry Sándor elöljáró, Szilágyi Lajos főmérnök, Szerbovszky Szaniszló tűzoltó főparancsnok, Imrey L. rendőrkapitány, Kisleleky Imre rendőrfogalmazó, Scheffer M. segédmérnök. A két és fél órán át tartott szemlén a bizottság meggyőződött arról, hogy az összes tűzoltó és tűzbiztonsági berendezés minden tekintetben megfelel a legszigorúbb követelményeknek; olyannyira, hogy nemcsak saját területén belül, hanem a szomszéd házaktól származható tüztől is teljesen megvédi és szigeteli.”

Azonban a Terézvárosi Kaszinót végül mégsem bontották el teljesen, a hátsó része megmaradt, benne az 1885-ben Lotz Károly által kifestett Lotz-terem is.

Igaz, a fenti leírás egy 1918-as cikkre hivatkozik, amikor is az üzlet már döcögött, és az 1920-as évekre majdnem csődbe is ment, amin csak egy új üzletpolitika segített. A tulajdonos Goldberger család az üzletet részvénytársasággá alakította, az áruház osztályait külön-külön bérbe adták, csak a reklám és a közös nyitvatartási idő volt egységes. Azaz kicsit olyan volt, mint a mostani plázák, sok bolt működött egy helyen, párhuzamosan.

 

A teljes írás itt olvasható a PestBuda oldalán

 

Az 1950-es évek áruhiánya után az 1960-as években már kissé javult a lakosság ellátása Budapesten. 1964-ben pedig egy új színfolt jelent meg a fővárosban, a régi Párisi Nagy Áruház helyén megnyílt a felújított Divatcsarnok.

A Párisi Nagy Áruház 1911-től várta a vásárlókat egészen a II. világháború utáni államosításig. Az épület eredetileg 1884-ben kaszinónak épült Petschacher Gusztáv tervei szerint. Majd az 1909-ben kezdődött átalakítás után (amelynek tervezője Sziklai Zsigmond volt) 1911-ben nyílt meg benne a Goldberger Samu által megálmodott modern, francia mintára kialakított nagyáruház, amelynek tetején egy különleges sétányt helyeztek el, ahol télen korcsolyázni is lehetett.

A Párisi Nagy Áruház 1911-től várta a vásárlókat egészen a II. világháború utáni államosításig. Az épület eredetileg 1884-ben kaszinónak épült Petschacher Gusztáv tervei szerint. Majd az 1909-ben kezdődött átalakítás után (amelynek tervezője Sziklai Zsigmond volt) 1911-ben nyílt meg benne a Goldberger Samu által megálmodott modern, francia mintára kialakított nagyáruház, amelynek tetején egy különleges sétányt helyeztek el, ahol télen korcsolyázni is lehetett.

Az épület egészen a Paulay Ede utcáig ért, és míg az Andrássy úti homlokzata az 1909–1911 közötti átépítés nyomán szecessziós stílust követett, a Paulay Ede utcai eredeti épületrész – benne a Lotz-teremmel – neoreneszánsz volt. Az államosítás után az épületet, amely az ostrom alatt jelentősen nem sérült meg, könyvraktérként használták. 

A kormány 1959-ben döntött arról, hogy az addig a Rákóczi út 74. alatt működő, és 1956-ban, a szabadságharc alatt  komoly sérülést szenvedő Magyar Divatcsarnok Áruház költözzön át az Andrássy úti – akkori nevén Népköztársaság útjai – épületbe, ahol modern nagyáruházat terveztek kialakítani. Azaz nem a Párisi Nagy Áruházat kívánták újranyitni, hanem egy másik, nagy múltú áruháznak kerestek új helyet. A Rákóczi úti egykori Magyar Divatcsarnokból pedig Otthon Áruház lett. 

Az újjáalakult áruházról részletesen beszámolt a sajtó is. Ebből az olvasók megtudhatták, hogy az áruházban nemcsak vásárolni lehet, hanem a Lotz-teremben – amelynek freskóit a felújítás során restauráltak, és már ekkor védetté nyilvánították – a hamarosan gyártásra kerülő cikkekből rendezett kiállítást is meg lehet tekinteni. Ráadásul az új termékek bemutatását a tervek szerint közvélemény-kutatással kötötték össze. Az első kiállítás a cipőkről szólt.

Az 1964-ben megnyílt áruház földszintjén és félemeletén női és férfi divatcikkeket, kalapokat, harisnyákat és kötöttárukat lehetett kapni, míg az első és második emelet a cipőké volt. Ez volt akkoriban a legnagyobb készlettel rendelkező cipőáruház, a raktárakban 80 ezer pár cipő volt megtalálható. A harmadik emeleten a férfi- és a fiúkonfekciót helyezték el, a negyediken a női ruhák kaptak helyet. Az új áruház gyorsan népszerű lett, az első hónapban (amibe ugye a karácsony is beletartozott) az áruház 30 millió forintos forgalmat bonyolított le, csak cipőből 50 ezer pár talált gazdára. 

Az, hogy egy reprezentatív nagyáruház nyílt, a szocialista tervgazdaság keretein belül nem sokat jelentett. Nem voltak speciális, csak itt kapható termékek, ahogy a korabeli tudósítások fogalmaztak, minden kapható, ami az ország más üzleteiben is. Külön kiemelték, hogy itt a vásárló maga választhatja ki a terméket, azaz nem azt kapja, amit az eladó a kezébe nyom. 

A hiánygazdaság keretén belül az is nagy szó volt, hogy egy helyen lehetett szinte mindent megvásárolni, akkor, amikor egy-egy terméktípus elérhetősége központi tervektől függött. 1964 telén például a női rövid szárú csizma országosan hiánycikk volt. (Viszont egyes luxustermékeket, időszakosan kapható árukat, így például a mandarint és banánt már december elején kiszállították az egyes boltokba.)

Az épület 1967-ben kapott teljes műemléki védelmet. A Divatcsarnok a Centrum Áruházak vállalat keretében működött egészen 1999-ig. Az áruházat 1999-ben bezárták, és néhány évig üresen állt. 2007-ben felújították, majd 2009-ben könyváruház nyílt meg benne egy rövid időre. 
Ma – felújítva – az épület inkább az eredeti, 1884-es funkciójának felel meg, ugyanis kiállítási és rendezvényközpont működik a műemlék épületben, ahol népszerű, nagy érdeklődést kiváltó, általában külföldi kiállításokat mutatnak be. 

A teljes írás itt olvasható a PestBuda oldalán

 

A Párisi Nagy Áruház múltja és jelene

Goldberger a „sűrű fillér” üzleti modell alapján működtette kissé nagyzolóan Párisi Nagy Áruház névre keresztelt boltját: a nagy tömegben, olcsón vásárolt árut kevés haszonnal adta tovább. Az alacsony áraknak hamar híre ment, és pár év alatt olyan nagy kereslet mutatkozott portékáira, hogy a kereskedő sorra nyitotta az újabb boltokat a háztömbben. Mindeközben azonban elhanyagolta a biztonsági előírásokat, és egy rövidzárlat következtében az akkor már 150 alkalmazottat foglalkoztató Párisi 1903 augusztusában a lángok martalékává vált. A tűzvészben tizennégyen vesztették életüket, köztük volt az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége is.

A vállalkozó viszonylag hamar talpra állt az erkölcsi és anyagi veszteségből, és még nagyobb fába vágta a fejszéjét. Azóta szövögette álmait egy valódi nagyáruház megnyitásáról, amióta fiatal inasként megjárta Bécs, Berlin és Párizs bevásárlóházait. Az Andrássy út 39. szám alatti épületben találta meg az ideális helyszínt. Az 1885-ben emelt pazar, neoreneszánsz palotában a Terézvárosi Kaszinó működött addig étteremmel, kávéházzal, varietével. Goldberger Sámuel 1909-ben kezdett hozzá testvérével a Kaszinó átalakításához. A nagyszabású munkálatokhoz szükséges pénzt épen maradt boltjainak eladásából teremtette elő. Az épület tervezését Sziklai Zsigmondra, a kivitelezést az eredeti Kaszinó tervezőépítészére, Petschacher Gusztávra bízta.

A ház Andrássy útra néző oldalát lebontották, és egy akkor építészeti újdonságnak számító vasbeton szerkezetet hoztak létre. Így született meg 1911-ben az első modern, magyar áruház galériás, egylégterű elrendezéssel, hatemeletnyi magas, fedett üvegudvarral a már ismert Párisi Nagy Áruház néven.  A reprezentatív épületben márványoszlopok, aranyozott díszes lépcsőfeljárat, csiszolt, színes üvegablakok, üvegfalú, tükrös felvonók kápráztatták el a vásárlóközönséget, akik a ház tetőkertjéről gyönyörködhettek a budapesti panorámában, télen pedig korcsolyapályaként használhatták a magaslatot. Az áruház igazi büszkesége a Kaszinó idejéből megőrzött bálterem maradt, amelynek falaira a padlótól a mennyezetig Lotz Károly és Feszty Árpád festett színpompás allegóriákat.

Mindez óriási minőségi ugrást jelentett a korábbi Párisi Nagy Áruházhoz képest. Ehhez mérten változott az árukészlet is, amely az alsó-középréteg helyett már a nagypolgári fogyasztók igényeit szolgálta. Goldberger luxusáruházához fűzött reményeit azonban egy csapásra elsodorta a háború. Már az első világégést megelőzően rohamosan szűkült a fizetőképes kereslet, a háborút követő gazdasági válság idején pedig csőd fenyegette a Párisit.

Elkerülésére 1924-ben Goldbergerék részvénytársasággá alakították a családi vállalkozást, és bérlők számára parcellázták fel az áruházat, amely hamarosan bazár jelleget öltött, és elöntötték a filléres árucikkek. Goldberger ezzel visszajutott oda, ahonnan indult. A Párisi a két háború között a legolcsóbb áruház kétes hírnevére tett szert és végül nem kerülhette el az államosítást sem. Egy darabig könyvraktárként szolgált, 1956 után áruházi funkciójában nyitották meg újra, akkor már Divatcsarnok néven. Az 1967-ben műemléki védettség alá vont ház 1999-ig működött a Centrum-hálózat tagjaként.

Legtöbbünknek ebből az időből lehetnek emlékei róla. Gyerekfejjel ott volt alkalmunk megismerkedni a katarzis fogalmával. Pazar élmény volt az aulából felbámulni a grandiózus átriumba, felkapaszkodni a lépcsőkön, és közben a korlát mellett tekintgetni lefelé, ahogyan emelkedünk egyre magasabbra. A legfelső emeleten a fáradtságtól remegő térdekkel, de elégedetten néztünk szét a lábunk alatt elterülő konzumpalotán. Ez az óriáslépcsőház mindennél, még a legszebb nejlon iskolaköpenynél is érdekesebbnek bizonyult.

A Divatcsarnoknak a plázák tették be – szó szerint – a kaput 1999-ben. Tulajdonosa, a Centrum Rt., amely a rendszerváltozás után megvásárolta az épületet, túl akart adni az üresen álló házon, és hosszas vevőkeresés után, 2001-ben megállapodott a közel kétmilliárd forintos vételárat ajánló francia befektetői társasággal, az Orco Property Group-pal. Az állam azonban váratlanul előrukkolt elővásárlási jogával, és a Kincstári Vagyon Igazgatóság megvette a műemléképületet. Nagyszabású tervek jöttek-mentek, végül azonban egyetlen kormányzat sem áldozott pénzt arra, hogy közfunkciók szolgálatába állítsa az Andrássy út 39-et.

Először informatikai központot szerettek volna létrehozni benne, majd pedig a világhírű, kortárs Guggenheim Múzeum budapesti részlegét álmodták bele. Az építészek és a műemlékvédők Építészeti Múzeumot láttak volna benne szívesen, a főváros és a kortárs zene képviselői viszont zenei célú hasznosítását szorgalmazták. Felmerült a Humor Háza és egy közép-európai kulturális centrum létrehozása is. Az állam azonban visszariadva a milliárdos költségvetésű felújítás terhétől, tavaly pályázatot írt ki az ingatlan eladására.

A sors fintora, hogy a hányatott sorsú Párisi végül a hoppon maradt kérőjé, az Orco Csoporté lett, mely 2007 augusztusában kapott engedélyt a Divatcsarnok felújítására, amit részletes művészettörténeti kutatások előztek meg. Ennek köszönhetően a természetes megvilágítású átrium és annak gyönyörű díszlépcsője visszanyerte eredeti pompáját, és a közönség újra látogathatta a Lotz-termet. Az épület funkciója azonban megváltozott, ugyanis csak a földszinti és első emeleti rész volt nyitva a vásárlók előtt.

Az Orco Property Group által üzemeltetett gyönyörűen felújított épület első bérlője az Alexandra Könyvesház volt. A kétszintes, európai színvonalú Alexandra Könyvesház egyedi koncepció alapján, speciális bútorokkal, a plázáktól eltérő stílusban rendezkedett be kávézóval és vinotékával, a Lotz-termet pedig könyvbemutatók, fogadások és kulturális rendezvények számára nyitotta meg. A Párisi Nagy Áruház két emeletének újabb boldog virágkora azonban csak 2017 márciusáig tartott, mikor is a könyvesbolt-hálózat csődbe ment, a Lotz Kávéház pedig technikai okok miatt bezárt. Az épület és a pompás bálterem sorsa egyelőre jövő nélküli, és sajnos már egyik része sem látogatható.

A teljes írás itt olvasható a PestBuda oldalán

 

Kiadó üzlet bérlési információk

Kiadó üzlet Andrássy út Párisi Nagyáruház

kiadó üzlethelyiség az Andrássy úton található hétemeletes egykori Divatcsarnokot a 2007-2009 között zajló felújítás során alakították át és nyerte vissza régi pompáját. Ennek részeként az első emeleti Lotz-termet is gyönyörűen felújították, melynek falait Lotz Károly és Feszty Árpád által festett színpompás allegóriák díszítik.

Az épület földszintje és első emeletén találhatóak a kiadó üzlethelyiségek, míg a felsőbb szinteken irodáknak biztosítanak területet.

Az Andrássy úti lokáció népszerűsége töretlen a kiskereskedelmi bérlők körében. Az Opera közelsége, a luxus divatmárkák, a W Hotel megnyitása és a környék folyamatos fejlesztése révén folyamatosan látogatott környék a turisták által is.

Kiadó üzlethelyiség adatlap letöltése

6. kerület Andrássy út.